Cikkért köszönet a CsaládiNet-nek! :)

Mikor szobanövényt vásárolunk, természetes, hogy rákérdezünk a növény tápanyag- és fényigényére. Az a kérdés viszont, hogy mérgező-e, csak nagyon ritkán hangzik el. Pedig ha a lakásban kicsi gyerek, vagy háziállat van, fontos, hogy ismerjük növényeink ezen tulajdonságát is.

Tanácsos a mérgező növényeinkről lemondani, vagy a kisgyermek számára elérhetetlen helyre tenni, amíg a kis felfedező, kóstolgatás útján ismerkedik a körülötte lévő világgal. 
A tejnedvvel rendelkező példányok nedvének pár cseppje külsőleg bőrirritációt, bőrpírt okozhat, míg a mérgező részek elfogyasztása hányást, hasmenést, gyomor- és bélproblémákat eredményezhet. 
Ha mégis közelebbi ismeretségbe keveredett csemeténk vagy kis kedvencünk egy-egy ilyen gyönyörű, ámde veszélyes növénnyel, az irritált bőrfelületet, bő szappanos vízzel mossuk le. Azonban ha a pocakba is került egy kevés a szoba díszéből, akkor haladéktalanul hívjunk orvost! A segítség megérkezéséig itassunk vele sok folyadékot, esetleg hánytassuk, hasmenés esetén adjunk aktív szenet a pórul járt felfedezőnknek.

Ciklámen (Cyclamen)
A Földközi-tenger partvidékén őshonos, de hazánkban is előforduló növény, az egyik legkedveltebb, lakásban is tartott cserepes növényünk.
Színpompás virága enyhén mérgező, hányást, hasmenést, gyomorfájást okoz, föld alatti gumója viszont erősen mérgező! A szabálytalan kis 2-3 cm-es gömbök szaponint, és mérgező cyclamin glükozidot tartalmaznak. Egy-két gumó elfogyasztása hányást, hasmenést, gyomorfájást, nagyobb mennyiség görcsöket, erős izzadást, szédülést, légzési nehézségeket és még átmeneti bénulást is okozhat.

Buzogányvirág (Diffenbachia)
A kontyvirágfélékhez tartozó Diffenbachia őshazája a trópusi dzsungel. Számos változata ismert, mind méreteit, mind mintázatát tekintve. Az egyszikű növény minden része mérgező oxálsavat, kalcium-oxalátot, valamint cyanogén-glükozidot tartalmaz. A levél, illetve virág elrágásának kellemetlen következményei hamar jelentkeznek: a szájban és a torokban égő érzés lép fel, a megduzzadt nyálkahártya, miatt nyelési nehézségek, sőt beszédképtelenség is jelentkezhet.

Könnyezőpálma (Philodendron)
A nagy, szabdalt levelű filodendron kedvelt szobanövényünk. Embermagasságig is megnőhet és 25-30 évig is él. Őshazájában, Afrikában levélfának is nevezik. Légzőgyökerei és életében egyszer hozott, kukoricacsőre emlékeztető virága mérgező, Afrikában nyílméregként használják. Nedve a bőrön égő érzést okoz, lenyelése esetén a nyálkahártyát megduzzasztja, és nyelési nehézségek léphetnek fel.

Fikusz fajok (Ficus)
Az eperfafélék családjába tartozó fikusz Indiából származó örökzöld. Levelében és szárában lévő tejnedve mérgező, gyantát, kaucsukot, kumarint és különböző proteineket tartalmaz. Lenyelése hányást, hasmenést és gyomorfájdalmat okoz, súlyos esetben fulladás is felléphet

Kroton (Codiaeum)
A trópusi vidékeken vadon élő, kutyatejfélék családjába tartozó növény, számos változata ismert, a levelek színé és formája tekintetében. Vannak példányok, ahol egy növényen belül jelentkeznek a sárga-, zöld- és piros mintás, lándzsára emlékeztető levélkék. Mind a levele, mind a szára, mérgező tejnedvet tartalmaz, mely bőrrel érintkezve perceken belül piros viszkető irritációt, lenyelve erős hányást, hasmenést, valamint égő, maró érzést okoz.

Korallbokor (Solanum capsicastrum)
A csucsorfélék hazánkban legismertebb képviselője a korallbokor, emberre kevésbé veszélyes, csak nagyon nagy mennyiségű piros bogyó bekebelezése okozhat rosszullétet, hányást, hasi fájdalmakat, légzési nehézségeket. Állatoknál azonban többször diagnosztizáltak súlyos bélgörcsöket, keringési zavarokat, sőt, halálos kimenetelű mérgezést is.

Primula obconica (kankalin)
A mintegy 600 fajtával büszkélkedhető kankalinfaj egyetlen fajtája, a szobai kankalin levélszőrei okozhatnak hólyagképződéssel, viszketéssel járó bőrirritációt, az arra érzékeny embereknél. Súlyosabb esetekben légzészavar is felléphet.

Mikulásvirág (Euphorbia pulcherrima)
A növény tejnedve mérgező, bőrön irritációt okoz, lenyelése hányást eredményezhet. Tüskés euphorbia fajok fájdalmas, nehezen gyógyuló sebeket is ejthetnek a kíváncsiskodón.

Aloe fajok
Kis mennyiség elfogyasztása is tartós hasmenést okozhat.

Leander (Nerium Oleander)
A mediterrán térségben őshonos leander minden része mérgező alkaloidákat és glikozidokat tartalmaz. Fogyasztása heves hányást, hasmenést, fejfájást, szédülést okoz. Előfordulhatnak keringési zavarok is.

Begónia fajok (Begonia)
Levelük vagy hajtásuk enyhén mérgező, kis mennyiségben nem okoz nagy bajt.

Aszparágusz fajok (Asparagus)
A növény minden része mérgező, nedve a bőrön irritációt okoz, bogyó termése lenyelve enyhén mérgező, hasmenést, hányást és gyomorpanaszokat eredményezhet.

Anyósnyelv (Sansavieria)
Levele vagy hajtása közepesen mérgező, lenyelése hányást, hasmenést okoz.